... sokat mondó cím, vagy épp összedobált szavak. Mindenki el tudja dönteni, bár annak a tudatában, hogy az Ocho Macho első albuma, az El Mundo Fantastico aranylemezzé avanzsálódott, már a title utolsó része értelmét is nyerte.

Az elszigetelés pedig a péntek esti megvadult hivatott jelenteni. Őrület az volt, tömeg is akadt rendesen, kezek pedig duplázva csápoltak minden egyes ütemre. A Szeparé méltó helye volt a pesti ünnepnek és a bejelentésnek. Arra pedig épp, hogy még ki is térek, hogy köszönet volt ott mindenkinek bőségesen... Mészáros Masa és Mariann a születésnapi létezésükért, a manager/barát Ádámnak a manager/barátságért, Zsiráfnak a szép magas hangokért, a közönségnek az aranyért, mindenkinek mindenért, a kávéért, a sütiért, a pogácsáért és a sok sok pozitív szép szóért.

éééés... ez így is van jól. Imádnivaló srácok, egy jó zenekar jó tagokkal, habár, mint már mondtam korábban ez már nem zenekarság... itt már barátok vannak, mint ahogy a 12. szám futballban a közönségé, mi magunkénak érezzük a kilencest, így a fater-ani-masa-mira-vivi-mariann-böbci-nóri-mindenkimás csürhe a NUEVE MACHOS nevet követeli :)

A viccet félretéve minden respect a srácoké ismét, akik a laza másfél óra alatt telepakolták szeretettel a házat.

Tudom, ez a blog lassan átmegy egy Ocho Macho fan bloggá, de 1. szeretek írni, 2. más nem nagyon történik, 3. kit érdekel? :)

De, hogy adjak is...

Íme egy 53 perces reggae mix tőlem, nektek, s talán ezzel a mixel találkoztok majd egy-két Ocho Macho koncert előtt is, mint hangolódó muzsika. Jó töltögetést!

www.fittenboldogan.hu/promo/beo-rumbadehavanna-mix.html

Igen, a hír tökéletesen igaz, a hogyan viszont elég kalandos... A munkám kapcsán (sportszer) évente egyszer München felé vesszük az irányt, hiszen egy igen nagy kiállítás csábítja a sportra éhes kereskedőket. A menetrend a megszokott volt, viszont a körítés valami egészen más.

A szokásos hall-ak és bemutatók után már-már unalomig jártuk lábunkat, amikor betévedtünk az egyik legnagyobb kiállításra, ahol a skateboard és a snowboard témáké volt a főszerep. A környezet nagyon finom volt. Hangos zene, pörgés, deszkázás, laza arcok, pacsik, mosolyhegyek és bless yah mindenfelé.

Egyszer volt, hol nem volt, de itt egyedül maradtam, révén a kollégám jónak látta egy kicsit lepihenni, én pedig ha már ott voltam, körülnéztem. Dj, dj hátán de valami fura hang ütötte meg a fülem. Hmm csak nem roots reggae témát hallok? A vadász közeledett és közeledett zsákmányához, majd a végén lecsapott...

Egy reggae dj? Lemezjátszók? Mi kell nekem több? Beszédbe elegyedtem vele, megbeszéltük, hogy itthon is, akár csak otthon Yamann mindenkinek és a többi, de...

De bizony mondom van én nekem jó magyar finomságom, mire a HTC-ből elő is került egy jól irányzott Savaria Kingston Town...

Belehallgatás, ráfülelés, majd gyors átmentés a laptopra, s mennem kell. Pacsi puszi és megbeszéltük, hogy még másnap találkozunk. A másnap pedig eljött...

Lazulás, hömbölödés, s amikor beléptem a terembe, nagy mosollyal fogadott a helyi srác... egy jól irányzott vigyor és full hangerőn, kb 1200 látogató és kiállító között bedübörgött a Savaria :) Majd egy másik mosoly, hogy ember, ez nagyon odatette magát, thanks érte :)

Jó volt látni, hogy a köszegi utcai csürhére rázza a bal oldali raszta, rázza a jobb oldali deszkás, és ugrál rá az éppen a félcsőből kinéző laza fickó is. Kérdem, mi kell még?

Ezek után a napi mosoly megvolt, München pedig nem felejti el a Macho nevet :) Ezért már megérte... NEKEM :)

Aludjatok jól srácok, legközelebb öööööö, azt hiszem Kölnbe megyek és folytatom nagyköveti pályafutásom :)

Röviden a tények: Ocho Macho, január vége, Symbol Budapest, őrületes házfal hazapakolás :)

Ez valóban rövid volt, ami viszont több, az az élmény, amivel újra és újra megajándékoznak mindket a srácok. Új muzsikák, régi eposzok, lábat rángató ütemek és belehuppogás a jóba. Jah! Az Ocho Macho ismét tökéletesen kavarta a lapokat. Az egyik pillanatban Manu Chao jött el hozzánk, a másikban már a békéről ábrándoztunk. Szerepet kaptak a gyerekek és még Kubába is ellátogattunk, sőt még régi orosz verdát is vezettünk.

Egy szó, mint száz ismét egy utazás részesei lehettünk. A Symbol most tökéletes partnernek bizonyult. Tökéletes hangtechnika, kellemes arcok, hozzáteszem megfelelő celsius fokkal egyetembe...

Az újdonságot egyébként nem csak az új zenék, hanem egy új arc is bővítette. Dodó kiválása után biztosak voltunk benne, hogy az utód is megfelelő lesz, de amikor Mike feltűnt, mosolyt csalt az arcunkra... Őszinte leszek, fura volt elképzelni, hogy a "zord - pozitív értelemben" külső mögött egy olyan latin figura áll, hogy...

Nos Mike. Mike jött, látott, játszott és győzött... Hogy jamann volt e a kopasz fejével és a bakancsban? De mennyire... Egy nagyon jó arc csatlakozott a Machókhoz, méghozzá olyan akusztikus tudással, mely kapcsán jó pár zene új értelmet nyert.

Ahogy Gergő szokta mondani, a csürhe ismét összeállt, s nagyon odapakolta magát. Közel másfél óra, két részletben, és a szokásos minusz kilók, fájó végtagok. :)

Megérte. Annyi szent, s folytatás következik. Szeparé, február 18-án ismét támad a banda.

és végezetül: Gergő mindíg azt kérdezi, mit szeretünk még mindíg bennük...?!

A barátságot. Ez már rég nem az Ocho Machorol szól, s rég nem arról, hogy szól a zene és ennyi. Pozitív életérzés, vibráció, barátság... Részünkről ennyi. Felfogja uram? :)

Határozottan állíthatom, hogy közeledik a hétvége. A koncertek hangulatát, a hangoló zenekart már szinte érzem a zsigereimben... A basszusok lassan lüktetnek, a gitárhúrok kezdenek bemelegedni, a konga is életre kel, a szív és a lélek pedig egyszerre kezd dobbanni...

Közeled a hétvége, ám programot még nem ajánlok. Azt holnapra hagyom, de az biztos, igazi reggae-ska-latino-perfekto zenei élményben lehet része mindazoknak, akik útnak indulnak Óbuda felé. Hupsz... majdnem :)

Holnapig pedig egy igazi gyöngy... lüktetés és öröm...

Jaidie - Puerto Rico

Viva Cuba,

Azt hiszem ezt jó a levegőbe kiabálni, akár csak egy koncert alkalmából is... Kuba világa senkit sem hagy hidegen. Kuba zenei világa épp olyan színes, mint maga az ország. Ezernyi szín, ezernyi hang, és egy igaz kultúra. A Salsa szinte mindenhol hallható: a strandon, az étteremben, az utcán, bárhol amerre lépünk és amerre elhaladunk.

A történet viszont itt nem áll meg, hiszen számos további ínyencségre is számíthatunk: rumba, vagy épp cha-cha-cha, egyre megy... Mindenhonnan a zene szól, minden ablakból ez szűrődik ki.

Az emberek boldognak tűnnek és úgy is próbálnak élni. Mosolyognak és egész lényüket áthatja a zene. Legyen szó a rabszolgák ősi táncáról, vagy épp az új követendő dallamokról, mindenben a harmóniát keresik.

A Buena Vista hűen tükrözi eme világot, s az már csak külön öröm, hogy itthon is bőszen akadnak mind rajongók, mind pedig követők. A Chan Chan egy igazán fantasztikus zene, dallamai, fúvós vonala pedig ismerős lehet azoknak, akik a hazai koncerteken is megfordulnak.

Buena Vista Social Club - Chan Chan

Kevesen vannak, akik képesek könnycseppet fakasztani, de van szerencsém ismerni egy fiatal embert, aki ezen taktusokat igen finoman tudja adagolni a szívnek.

Hölgyeim és Uraim, Elefántcsontpart hercege, mr. Csík Andor (Ocho Macho)

Ocho Macho - Acoustico Live 2009 (46 másodperctől)

Létezik egy úriember, aki egy olyan zenét adott a világnak, melyet szerintem nincs, aki nem ismer, ha pedig mégis, most meg fogja ismerni! Igen, mielőtt támadás ér, több számot is írt, de ez a szám nem csak számomra kedves, hiszen szurkolók ezrei éneklik Olaszországtól egészen az Egyesült Királyságig.

Kellemes, laza, nosztalgikus és gyönyörű! A spanyol fanatikusoknak különösen ajánlom szeretettel! És igen, hamarosan érkeznek a kubai percek is. Csak remélni tudom, hogy ezekkel a zenékkel mindenki számára kellemes perceket varászolhatok!